Veress Anna vagyok, klinikai szakpszichológus; szervezet és munka szakpszichológus, lovasterapeuta, tréner.

Emellett képzésben lévő integratív hipnoterapeuta és képzésben lévő család és párterapeuta. (Mindkét képzés utolsó momentumai a gyermekvállalás utánra maradtak.)

 

Luxemburgban élek a családommal lassan egy éve. Itt és néha Magyarországon is dolgozom.

Magyarországon egészségügyi tevékenységként végeznék alap pszichoterápiás ellátást. Luxemburgban jelenleg keresem az ennek megfelelő szakmai státuszt, remélem, hogy a CNS támogatni fogja az általam végzett ellátást (sajnos a képzési rendszerek eltérése miatt ez még nem 100%). A német egyészségügyi rendszer teljes mértékben elfogadja az általam nyújtott szolgáltatást és számlát.

 

• Külföldre költözés nehézségei, mint pl.:: izoláció; beilleszkedési problémák; kapcsolattartás nehézségei a másik országban maradt fontos személyekkel; szorongás; erőteljes honvágy; pánik; hangulatingadozás;
• Munkahelyi problámák, mint pl.:: túlzott stressz, alvási problémák, burnout/ kiégés beilleszkedés nehézségei, indulatkezelés nehézségei a munkahelyen; túlzott megfelelni vágyás; a vezető szereppel járó “csapaton kívül és belül állás” egyensúlyának nehézségei; motivációs nehézségek; saját sikerességben való elakadás; “állandó időhiány érzése”
• Kapcsolati problémák, mint pl.:: nehézséget jelent a fontos kapcsolatok megtalálása vagy megtartása; indulatkezelési problémák a kapcsolatokban; túlzott alá-/fölérendelődés a kapcsolatban; túlzott felelősségvállalás a kapcsolatokban
• Önismerettel, személyiségfejlődéssel kapcsolatos kérdések és problémák, mint pl.: “Ki vagyok?; Miben vagyok jó?;  Miben hogyan tudok a legkönnyebben fejlődni?; MIért vagyok olyan amilyen?; Hol vannak a határaim? Melyek az én transzgenerációs nehézségeim és mi az amit kaptam a családomtól, ami a segítségemre van; pályaválasztás és -módosítás kérdései
• Önértékelési problémák, mint pl.: irracionális elbizonytalanodás abban, hogy jól csinálja amit tesz; önszeretetben való elbizonytalanodás; “nem vagyok elég/ nem vagyok elég jó” gondolatok; “csak akkor vagyok elfogadható, ha…. “ gondolatok; testképzavar; “állandó megfelelni vágyás mindenki felé”
• Stressz, szorongásos zavarok és pánikbetegség: szorongás sokféle helyzetben (generalizált szorongás); pánikroham, pánikzavar, szorongás a társas/ társasági helyzetekben; teljesítménnyel kapcsolatos szorongás; túlzott stressz érzése az élet egy vagy több területén; “állandó készenlét érzete”
• Normatív krízisekkel való nehezebb megküzdés, mint pl.: szülőkről való leválás, felnőtté válás; pályaválasztás; szülővé, családdá válás; gyermekek kirepülése, elengedése; gyász;
• Pszichiátriai betegségek, mint pl.: szorongásos és pánik zavarok; hangulatzavarok; depresszív tünetek

Szakmai hitvallás... Több év pszichiátriai osztályos tapasztalat, sok éves terápiás munkatapasztalat, többféle módszerben és szakterületen való jártasság, valamint a nagyon sok évnyi szupervíziós és önismereti munka után úgy vélem, hogy a pszichoterápia, az önismeret fejlesztése abban segíthet egy személyt, hogy egy biztonságos, kiszámítható terápiás kapcsolatban

• Feltárhatóvá válnak a látszólagos és a tényleges erőforrások. Lehull a látszat leple a tulajdonságokról, kapcsolatokról. Kiderül, hogy a kliens őszintén mikor kivel hogyan éli meg magát, hogyan hatnak rá élete impulzusai és kapcsolatai. Ezt követően általában kezdetét veszi egyfajta átrendeződés. Lassan megszűnnek az irreális elvárások és helyettük elérhetőbb, biztosabb alapokon nyugvó mentális és fizikai kapcsolatok alakulnak ki az egyénen belül és a vele kapcsolatban álló más személyekkel egyaránt.
  Talán a leglátványosabban akkor láttam ezt az átalakulást, amikor kamasz kliensekkel dolgoztam és segítettem őket és szüleiket abban, hogy új alapokra helyezzék a kapcsolatukat. Végeredményként jellemzően biztosabb, egymást több szempontból  ismerő, egymásra talán jobban odafigyelni tudó családi kapcsolatok alakultak, azáltal, hogy szépen lassan megváltoztak az elvárások egymással szemben, átalakították a  kereteket és a határokat, ...

• Megerősödnek, tudatossá válnak az erőforrásként használható tulajdonságok és tapasztalatok.
  Például amikor klienseim alkalmazzák a KIP terápiás módszer megismerését követően a saját imaginatív/ elképzelt képeiket feltöltődésre, regenerálódásra, megnyugvásra. Sokan számolnak be arról, hogy érdekes módon az addig nagyon szorongató helyzetek mér kevésbé tűnnek félelmetesnek.

• A terápiás kapcsolat biztonsága és a terapeuta szakmai és módszertani tudása segít feldolgozni a traumákat és a sérelmeket. Az osztályos munkáim során majd a magánrendelésen is sok traumatikus emlékkel dolgoztunk és dolgozunk pácienseimmel. Számomra a saját szakmai tapasztalatom mellett a szakirodalom és a szupervízió jelenti mindig a biztos talajt ezeken az üléseken. Amikor klienseim alig bírják elviselni egy-egy történetük súlyát, szinte megbénítja őket egy-egy traumatikus emlék, akkor is (ha adott pillanatban nem is érzem, de szakmailag) tudom, hogy ez hogyan mitől tud majd enyhülni, mégha ez az adott pillanatban nehezen lenne elhihető klienseim számára.
• Továbbá ez a kapcsolat segíthet megerősíteni a kliens önmagába és a másokba vetett bizalmát, ezáltal erősítheti a szociális kapcsolatokat is. Mert a terápia során megteremthetőek azok a keretek és szabályok, amelyekkel klienseim képesek gyógyítani saját magukat. Különleges őszinte kapcsolat és odafigyelés ez, amit véd a titoktartás, a szakmai irányelvek és az, hogy ebben a kapcsolatban a kliens van egyértelműen fókuszban.

Szakmailag számomra a legtöbb önbizalmat a saját életem, önismereti utam ismeretén túl az a biztos tudás adta, hogy vannak a lélektani problémákat kutatásokkal is bizonyíthatóan gyógyító módszerek. Nagyon megnyugtató terápiás ülésről ülésre megtapasztalni, hogy a terápiás kapcsolatban ezek a módszerek hatékonyan működnek, a pácienseim vagy akár olykor az általam tartott tréningek résztvevői is tudják őket alkalmazni.

A pontos szaktudáshoz, az adott probléma aktuális szakmai javaslataihoz elengedhetetlen egyfajta pszichodiagnosztika (vagy a szervezeteknél szervezetdiagnosztika). Ez amiatt fontos, hogy pontosan, összetetten és mélységeiben is lássam klienseimmel közösen magát a problémát. Hiszen egy pontos és mindkettőnk számára követhető terápiás terv kidolgozásához kell egy pontos kiindulási alap. Ebben általában a pszichoterápiás munka diagnosztikai eszközeit használom (nem elsősorban teszteket, de igény vagy indokoltság esetén azokat is) és 3-5 alkalom után részletes és pontos megbeszélést tartunk klienseimmel, amely során tisztázzuk, hogy

• mi a tünetek mögött rejlő probléma,
• mik a terápiás lehetőségek általában az adott problémára
• milyen módszerekkel fogunk dolgozni mi
• kb mennyi ideig tartó terápiás munkától mi várható
• hogyan beszéljük majd át időről időre, hogy hatékonyan dolgozunk-e, ennek mik lehetnek a fokmérői
• Ezek mellett pedig tisztázzuk a terápia kereteit, szabályait, amennyiben ezekben az első pár alkalmat követően még kétely merül fel.